A rockzenei újságíróból filmrendezővé avanzsált, Oscar-díjas Cameron Crowe portfóliója ezúttal egy életből merített igaz történeten alapuló sztorit dolgoz fel. Az Elizabethtown, a Facérok, a Majdnem híres vagy épp a Vanília égbolt direktora Benjamin Mee életét dolgozta fel. A főhős visszaemlékezései alapján készült sztori szerint Mr. Mee egy szép napon úgy határoz: vásárol magának és családjának egy lepukkant állatkertet, és benépesíti azt a kihalás szélén lévő állatokkal. A Matt Damon, Scarlett Johansson és Elle Fanning főszereplésével készült mozi lenyűgöző filmzenét kapott.

Az izlandi Sigur Rós frontembere 2010-ben Go című lemezével már bebizonyította (már ha kellett), hogy nem csupán anyazenekara kreatív támogatásával képes ihletett, atmoszférikus albumokat készíteni, de szólóban is legalább ilyen ihletett, invenciózus és kitűnő muzsikus. Crowe egyébiránt nagy Sigor Rós- és Jónsi-rajongó hírében áll. Nyilatkozataiban többször utalt rá, hogy a stábtagokkal még a zenekar izlandi koncertjéről készült dokumentumfilmjét, a Heimát is többször megnézette, hogy segítsen színészeinek bizonyos szituációk átélésében. "Jónsi zenéje olyan magasságokba és mélységbe repít, mint maga a film. A muzsika pontosan tükrözi a mondanivalót" - így Crowe.

A We Bought A Zoo többnyire instrumentális darabokat hordoz. Csodásakat, szárnyalókat, ütősökkel, természeti hangokkal, vonósokkal és fúvósokkal színezett szónikus ákombákomokat, napsütötte, szélfutta partokra repítőket, ahol nincs más, csak a szikrázóan kék, jéghideg tenger, béke és nyugalom. Tágra zárt szemű rácsodálkozás. A hangszeres tételek mellett azonban találunk dalokat a korábbi, Go című szólóról is. Így a Go Do és a Boy Lilikoi mellett a Sinking Friendships is helyet kapott, de itt van a 2005-ös Takkról ismert Hoppípolla is. Hóbortos ritmusok, szedált nyugalom, elemelt dallamok, éteri, falzettbe hajló ének. Ficánkoló optimizmus, boldog szomorúság, gyermeki ártatlanság és életöröm árad.

A We Bought A Zoo Soundtracken egyébiránt nem csupán elúszó instrumentális szösszenetek és újragondolt korábbi számok sorakoznak. A hullámzó, epikus Gathering Stories leginkább a Coldplay boldogabb napjait juttatja eszünkbe, míg a zongoraballadás, leheletfinom Ævin Endar és a csapongó, lebegő, ambientuszályos Snærisendar újabb ékes bizonyíték Jónsi és az anyatermészet áldott viszonyára.